Ma már nehéz elképzelni, de a reformkorban húsvéthétfőn a budai Gellért-hegyre igyekezett mindenki, s nem volt ritka, hogy sokan halálra ették magukat a böjt után.
1826-ban több mint tízezren caplattak fel a Gellért-hegyre húsvét hétfőjén. Ott aztán mutatványosok, vendéglősök, zenészek várták az ünneplőket, s aki a szerencséjét is kisérteni akarta, az kockajátékot is űzhetett. A táncos, zenés mulatság egyik fénypontja volt, mikor a hegy lábánál várakozó gyerekseregnek számtalan almát ledobtak, akik aztán nagy örömmel szedegették össze az épen maradt gyümölcsöket. 1835-ben is így volt, ám akkor az eső véget vetett a mulatságnak. Ebben az évben
nem mellékesen pedig a budai hegyek ormain hó látszott.
Mivel a Lánchidat csak 1849-ben adták át, így Pestet és Budát egy átmeneti híd kötötte össze. 1837-ben ennek hídnak ment neki egy „vasakkal terhelt” hajó, amely megrongálta, így húsvéthétfőn a Gellért-hegyre igyekvők sem tudtak átkelni rajta. 1847-ben is az időjárás szólt közbe, az egyik korabeli újság szerint: „A Gellért-hegyi mulatság roppant néptömeget csalt fel hétfőn. Az erős szél csaknem lesodorta ugyan valamennyit a Dunába, de ők mulattak.”
A lap arra is kitért, mit csináltak a pestiek a húsvéti ünnepek alatt:
„Mások egész Vácig gőzöltek, de Vác maga a megtestesült unalom.
A zöld még nem zöld, oda nem rándult senki. Szóval: a fővárosi élvvágy nagy zavarba jött húsvét hétfőn.”
A pesti templomok szombaton és vasárnap megteltek, hétfőn pedig a locsolkodás pesti változatának hódoltak. Erről így írtak 1835-ben: „A pestiek egymást jól megkeresztelik, méghozzá szagos vízzel. Nem árt, ha kitől a természet az illatozást megtagadta, legalább húsvét hétfőjén illatozzon.”
Húsvéti mulatozás a Gellért-hegyen 1845-ben. Barabás Miklós rajza. Forrás: Wikipedia
Vidéken is locsolkodtak, a szokás szerint a hajadon lányokat megragadták a fiúk és a legközelebbi folyóig cipelték és „belemártogatták”. Ha nem volt folyó, akkor a kutakhoz vitték őket, a vályúba fektették és ott öntötték őket nyakon hideg vízzel. Nem egyszer megesett, hogy a hideg víztől gutaütést kaptak a hajadonok, vagy éppen tüdőgyulladás vitte el őket napokkal később. Éppen ezért meg is jegyezte egy újság:
„Némely helyütt az ily baromi öntözködés el is van tiltva.”
Akkoriban nem a karácsonyt, hanem a húsvétot kísérte nagy evés-ivás, s a böjt utáni hirtelen lakmározás sokak életét kioltotta. 1834-ben nem véletlenül írták a lapok: „Karácsony ünnepe alatt ritkán hal meg valaki gyomorterhelés miatt, holott húsvét közben gyakran megtörténik”.
Az idei húsvét is hideg lett, de ez nem egyedi eset. Olyannyira nem, hogy a népi mondás szerint a fekete karácsonyt fehér húsvét követi, tehát a hideg és a hóesés sem ritka. 1700-ban az egyik reformkori lap szerint olyan hideg volt húsvét előtt, hogy „a köpés, minek előtte a földre esne, reptében megfagyott.” Ellenpontként, ha ritkán is, de volt olyan esztendő, amikor már januárban virágzásnak indultak a fák. A reformkori népi megfigyelés szerint másnap akkor lesz csapadék, ha a patkányok túrnak, a giliszták a földből kibújnak és a leveli békák „nagyon rekeknek.” Meglátjuk...
Nyitókép: A Gellért-hegy (balra) egy 1825-ben készült litográfián. Forrás: Wikipedia
18. századi húsvéti misztériumjátékot állított színpadra a Pázmány bölcsészkarának színtársulata. Használhatóak-e ma is ezek a drámák? Valóban vallásos volt-e a nép? A téma szakértőjét, Medgyesy S. Nobert művelődéstörténészt kérdeztük.
Jobb aktívan szembesülni, mintsem passzívan szembetalálkozni vele. Jobb egyszer egy évben alámerülni az emberi semmibe, mint ki sem emelkedni belőle észrevétlen.
Miért van kiemelt jelentősége Jézus keresztfán kimondott szavainak? Mi ad(hat)ja „a szenvedés értékét”? Tényleg túlságosan „búskomor” a katolikus egyház? A Sursum Kiadó vezetőjét kérdeztük.
Minden ötödik szálláskereső az Észak-Alföld térségbe foglalt, a Balaton a második helyen áll 16 százalékos részesedéssel.
A politikus szerint a tojáshiány egyik oka az árréstop lehet.
Az Eucharisztia maga a csönd. Nem az „énidő” egocsöndje, hanem az a pillanat, amikor Isten úgy fejezi ki a szeretetét, hogy nem emberi szavakkal szól hozzánk. Vizvári Soma írása.
Ezért minden kérdőjel ellenére sem bántam meg, hogy megnéztem.
Hajdú Márton szerint az egyházak jelenleg politikai szolgálatot látnak el.
